Felhőtlen

Két és fél kiló verset szeretnék
elfogyott?
ez esetben szakadjanak ránk
a csillagok

a művészetnek tehát vége
nem én kiáltok
csak a szél rezgeti a pofám
előtűnik a semmiből
az utolsó mohikán

jutalom
hatalom
rágalom

rág a lom

tuti üzletet tudok
raklapot ezerötszázért
eladjuk és elisszuk az árát
nem csodás dolog?

ha lila hajjal meg női farmerbe rohangálnék az utcán
engem is megvernének
de én régi vágású férfi vagyok
a legyeket meg csapd le
csacsi

jobb esetben meg a négyes metró menjen át rajtad
ha lesz
vivát
vivát a kondenzátoroknak
el a kezekkel kubától
ássuk el magunkat
egérrágta emberek az utcán
márvány a falakon
rág a lom
mind meghalunk
álmodom
öntsetek oltott meszet a tömegsírokra
öntsetek oltott meszet az irodalomra
vivát
halleluja
győz a gonosz ma

két és fél kiló verset szeretnék
elfogyott?
már ránk is szakadtak a csillagok

Mesélnem kell.
Mondtam, hogy a barátnőm, aki gimnáziumi magyartanár, bevitte órára a verseidet. Kérte, hogy írjam meg neked, a srácok között rajongóid akadtak, még az osztálykiránduláson is idéztek téged. 18 éves srácok szájából azt hallani egy verse: "istenkirály, leborulok előtte" azt hiszem, nagy dicséret
Gratulálok. Persze csak az érezték, amit én

Jah azért ide írtam, mert a Felhőtlen volt a kedvencük.

Most látom hogy írtál, sokáig nem voltam. Köszi Jól esett nagyon. Egyszer összefuthatnók, Ninát is rég láttam.

Szerintem is! Én benne vagyok.