A Démonkirálynő
Az őrület határán állva,
Szinte démonná válva,
Őrjöngve gyilkolni és ölni,
A Halál vigyázó karjaiba dőlni.
Sikoltva okádni a tüzet,
Ordítva kitépni a szívet,
Kacagni, mint maga a Sátán
A Halál kaszáját várván.
Zsigereket kiontva,
A dühtől sikítva,
Démonként, szívtelenül élni,
A Haláltól soha nem félni;
Élvezni a szenvedést,
Megtalálni a rést,
Mely elvezet a szívhez,
Vért hasonlítani a vízhez,
Szomjazni az üdítő vérre,
Mindenkit ellökni, félre,
Mások fájdalmából élni,
Rengeteg szenvedést remélni.
Élni a lelked poklában,
Élni a valódi Démonvilágban,
Gonosszá, sátánná válni,
A Halál helyett kaszálni!
Ostorozni a megroncsolt lelket,
Mikor a szív már nem felelhet,
Tűzszemekkel kínozni a testet,
Hiába veted a keresztet!
Gyilkos ajkakkal égetni a szádat,
Szenvedéssel tölteni hosszú éjszakákat,
Őrült ösztönökkel démonná teszlek,
Hiszen már rég nem szeretlek!
Démonná, gyilkossá tettél,
Hazudtál, azt mondtad, szerettél,
Így démonként megkerestelek,
Hiszen már nincs mivel szeresselek!
Eszement démonként szállva,
Démonkirálynővé válva,
Pusztítani, irtani a szeretetet,
Örökre száműzni az érzelmeket!
