A kurtizán
Csak egyszer szeretnél,
A lelkemért és eszemért!
Megállsz előttem, végigmérsz,
Felejthetetlen órát remélsz.
Jössz minden másnap,
Csak hozzám, nem is adlak másnak!
Magaddal vonsz a szobába,
De nem szeretsz bele a lányba.
Én már várlak, csakis téged!
De muszáj fogadnom a többi vendéget,
Végig csak te jársz az eszemben,
Az én egyetlen szerelmem!
Bárcsak lennék olyan gazdag,
Hogy mindent itt hagyhassak!
Hogy ne kelljen fizetned értem,
És ne kelljen mindig félnem!
De megint itt hagysz, elmész,
Az ágy végébe dobod a pénzt,
Én gyorsan magamra húzom a ruhám
És nézek újabb vendég után…