Szívem titka
Nem ismered a szívem titkát,
Mert szívem veszélyes világ,
Míg együtt voltunk boldogan,
Álmodtam gyönyörű álmokat.
Ketten voltunk a ragyogó fényben,
Olyan volt, mint két angyal az égben,
A szerelem szárnyain szállva,
Hosszú életet és boldogságot várva.
Ám otthagytál égni a szerelemtől,
És én bosszút esküdtem teljes szívemből,
Felfedem a szívem legmélyebb titkát,
Kezdhetsz mormolni végtelen imát!
Egy hideg, fagyos éjjelen,
Egy árny suhan nesztelen,
S ez az árny én vagyok,
Hangtalanul haladok…
Miközben te mélyen alszol,
Fejed fölé a Halál keresztet rajzol,
A nyakad egy roppanással jobbra csavarom,
Véredet kiszívom, halálod akarom…
Véres ajkaimmal megcsókolom szádat,
Búcsúzóul ejtek minden vádat,
Szerelmemet magam mögött hagyva
Elindulok a halálba, a fényes nappalba…
Amikor a nap első sugara megcsillan,
Én ott állok a fény útjában,
S mielőtt testem égni kezd és porrá lesz,
A szememből kibuggyan egy könnycsepp...
