Néz rám mosolyogva…
Fekszem az ágyon, meredek a sötétbe. Nem bírok megmozdulni, tudom, valaki van a szobában rajtam kívül.
Bejön az ajtón, bár az nem nyílt ki, odaáll az ágyam mellé és néz rám mosolyogva.
Tudom, hogy ott van, pedig nem látom.
Leül az ágyam szélére és néz rám mosolyogva.
Félek, pedig tudom, hogy nincs miért.
Csak ül, és néz rám mosolyogva.
Tudom, hogy szeret…
Erőt veszek magamon, felé fordulok, kinyújtom a kezem, kérlek, fogd meg! Csak néz rám mosolyogva.
Félek, pedig tudom, hogy nincs miért.
Nem fogja meg a kezem, csak néz rám mosolyogva, föláll és sétál a szobában.
Tudom, hogy visszajön még mellém.
Megáll a szekrény előtt és néz rám mosolyogva.
Azt hiszem, tudom, hogy ki az.
Bólogat és néz rám mosolyogva.
Tudom, hogy ki az.
Visszajön mellém, leül hozzám, átkarol, simogatja az arcom és néz rám mosolyogva.
Tudom, hogy nemsokára elmegy.
Lehajol, és egy csókot lehel az arcomra, érzem a hideget. Néz rám mosolyogva és eltűnik.
Tudom, hogy elment.
Még félek egy kicsit, pedig tudom, hogy szeret és nézek mosolyogva…