Ó Kapitány!
(Vers Hindának)
Régi álom válik valóra,
Hullnak a lapok a padlóra,
Önkívületben falja a betűket,
Megszereti a történetet.
Megszereti, mint mindenki,
Aki olvasta valaha.
Gyűlnek a lapok halomba alatta,
A lapokból könyv áll össze,
Aki ezt teremtette ott áll mögötte,
Körülötte gombamanók, meselovagok,
Én is közéjük rohanok!
S a rengeteg teremtmény,
Akik lapjai közül lépnek elénk,
Most hangosan felkiált:
Kapitányunk, ó Kapitány!
