*T (Thyra), miután meghallgatta a támadásról szóló jelentést, füstölögve megy a kedvenc helyére, egy kör alakú csarnokba, melynek falai feketék, s rajtuk vörössel mágikus jelek vannak festve. A középen lévő oltárhoz lép, és meggyújt öt gyertyát, s magában, szemeit lehunyva idézéshez lát. Nem hiszi, hogy túl nagy erőfeszítésbe kerülne a sokadik alkalom, így, bár koncentrál, nem próbálja elcsitítani indulatait.*
*Me (Mephysto) a legfőbb démon jelenik meg Thyra idézésére. Haragos vicsorgó démoni arc jelenik meg a tűzben.* Miért háborgatsz
*T a démonra emeli a tekintetét. Eszébe sem jut meghátrálni.* Mert az útmutatásaidra van szükségem *mondja kellőképp alázatos hangon, majd úgy dönt, nem kertel.* Hogyan törhetjük meg a telihold hatalmát? Miért kell értékes segítőket vesztenem, ha egyszer túlerőben vannak?
Me: A telihold fénye segíti a föld mágusait. Erejük teljében vannak ezeken az éjszakákon. De várjatok, amíg fogyni kezd! Minél jobban elolvad a hold, annál gyengébb az ellenfél. Akkor majd lecsaphattok rájuk. Akkor ők lesznek gyengék, mint a gyermekek. De másról szeretnék beszélni veled, nagyon figyelj!
*T előbb csak felsóhajt, egy pillanatra elfordítja a tekintetét, hogy a démon ne lássa, amint a szemeit forgatja, majd ismét Mephystóra néz.* A teljes figyelmem a tiéd. *bólint komolyan.*
Me: Nemsokára eléri a nagykorúságot a gyermek, akit várunk. A benne szunnyadó mágia elbillentheti az egyensúlyt, amint tudatára ébred erejének, és dönt bármelyik oldal mellett! Nem szabad engednünk, hogy mikor szabaddá válik a mágia számára, akkor az emberek ostoba világát támogassa! Meg kell nyernünk magunknak! Erre kereken három hónapunk van. Ebben az évben Szent Iván éjjelén telihold lesz. Azon az éjjelen kel döntenie a lánynak. De nekünk döntésre kell bírnunk őt már az azt megelőző újholdkor, mert azon az éjjelen minden erőnk elenyész, amikor a Hold feljön.
*T jól hallhatóan nyel egyet.* Tehát három hónap? Tudsz közelebbit mondani erről a gyermekről, mint hogy őt vártuk? Mert mindenhol csak ködös utalásokat találtam róla, semmi olyasmit, ami a megtalálásához vezetne. De amint megvan, megígérem, hogy bennünket fog választani! *magabiztos hang.*
Me: A közeledben van, hiszen őt is vonzza a mágia. Vezeti őt, csalogatja. Nem szabad, hogy Abilasha előbb találja meg, mint te! Eljön hozzád, te pedig ráneveled a sötétség szeretetére! *parancsoló hang* De vigyázz! Nem kényszerítheted, neki önként kell mellettünk döntenie!
T: Ígérem, így lesz. Úgy fogom vezetni a legsötétebb utakra, hogy azt hiszi majd, ő maga szeretné felfedezni őket. Remélem, azt, hogy ármányos legyek, nem tiltják a törvények *mosoly.*
Me: Az ármány a mi erényünk! Nélküle semmire sem megyünk! Légy ravasz és alattomos, mint a kígyó!
T: Ez bizonyára Abhilashának nem esne jól... *jegyzi meg egy enyhe, gúnyos mosollyal a szája sarkában.* De ígérem, az a gyermek, bármilyen legyen is, mellettünk fog dönteni, két héttel Szent Iván éj előtt.
*Me szigorú arcot vág.* Nem érdekelnek Abilasha érzelmei! Szerezd meg a gyermeket! *a tűz fellobban, néhány másodpercig hatalmas erővel lángol, majd elcsitul, végül elalszik. Me arca eltűnik.*
*T felsóhajt, és elfújja a gyertyákat, de azért kuncog magában. Otthagyja a kedvenc termét, de nem felejti el az utasításokat. Az embereihez megy, hogy megregulázza őket... valakinek meg kell találnia a gyereket...*
- Jelenet vége-
